A szénhidrátanyagcsere-zavarok étrendje

Az anyagcserénk egy komplex folyamatokból álló rendszer, melynek célja, hogy a szervezet az élelmiszerrel bevitt tápanyagokból energiát termeljen. Ha a szénhidrátok lebontása vagy hasznosulása a szervezetben zavart szenved, olyankor beszélünk szénhidrátanyagcsere-zavarokról.

A diabétesz, vagyis cukorbetegség tartósan magas vércukorszint által eredményezett anyagcserezavar, melyet okozhat a sejtek inzulinfelvevő képességének romlása (2-es típusú, „időskori” cukorbetegség) vagy autoimmun folyamat miatt az inzulintermelő sejtek pusztulása (1-es típusú, „fiatalkori” cukorbetegség). Inzulinrezisztencia esetén a sejtek inzulinérzékenysége károsodik, melyet a szervezet többletinzulin-termeléssel igyekszik kompenzálni. Ezen állapotok mellett a terhességi (gesztációs) diabétesz sorolható még a szénhidrátanyagcsere-zavarok csoportjába, mely hátterében a várandóssággal járó hormonális változások állnak. Egyes betegségek (például a hasnyálmirigyet érintő betegségek, tumor) is okozhatnak zavart a szénhidrát-anyagcserében.

A betegségnek megfelelő étrend kialakítása mindig egyéni szempontok alapján történik, figyelembe véve a diabétesszel vagy IR-rel küzdő egyének energia- és tápanyagszükségletét, életmódját, fizikai aktivitását, illetve a gyógyszeres kezelést és egyéb társbetegségeket. Mindezek miatt kiemelten fontos, hogy a megfelelő étrend meghatározása diabetológus szakorvos és dietetikus segítségével történjen.

Általánosságban elmondható, hogy a szénhidrátanyagcsere-zavarokban követendő különféle étrendek többnyire megegyező elvek mentén alapulnak. Az életmódterápia sikerességéhez hozzájárul az étkezések rendszerességének (általában napi 5-6 étkezés) és az előírt szénhidrátmennyiségnek a betartása, a gyors és lassú felszívódású szénhidrátok ideális napi elosztása, illetve az étrendnek megfelelő nyersanyagválogatás és ételkészítés kivitelezése. Ezen étrenddel kapcsolatos kérdéseket fogjuk körbejárni a következő cikkek keretében.

1. Miért van szükség a hozzáadott cukor kerülésére az étrendben?

Az egyszerű cukrok (glükóz, fruktóz, szacharóz) a leggyorsabban felszívódó szénhidrátok közé tartoznak, vagyis az elfogyasztásukat követően hirtelen emelkedik meg a vércukorszint. Mivel a diéta célja, hogy a vércukorszint a megfelelő tartományban maradjon, ezért az étrendből elhagyásra kerül a hozzáadott cukor, ideértve a nádcukrot, répacukrot, barna cukrot, szirupokat, illetve a mézet is. Helyettük természetes módon (pl. gyümölccsel) vagy cukorhelyettesítők (pl. eritrit, stevia, intenzív édesítőszerek) használatával javasolt az ételeink édesítése.

1. Milyen szerepe van a rostoknak az egyenletes vércukorszint alakulásában?

Az élelmi rostban gazdag élelmiszerek fogyasztása kedvező az egyenletes vércukorszint, illetve a hosszabb ideig tartó teltségérzet elérésében. Az élelmi rostok egészséges táplálkozásban betöltött szerepéről bővebben is olvashattok az alábbi cikkben: *Rostokról szóló cikk*

Az egészséges táplálkozásban kiemelt jelentősége van a megfelelő mennyiségű zöldség- és gyümölcsfogyasztásnak. Az Okostányér szerint napi 5 adag (kb. 500 g) zöldséget-gyümölcsöt javasolt a mindennapi táplálkozásunkba beilleszteni. Diabétesz vagy IR étrendjében külön figyelmet érdemel a megnövelt mennyiségű zöldségfogyasztás: egyrészről a magas rosttartalmuk, illetve a fogyókúrás étrendben is kedvező alacsony kalóriatartalmuk miatt. Gyümölcsök közül elsősorban az alacsony cukortartalmúak választása javasolt, ezáltal a szőlő, banán és aszalt gyümölcsök ritkábban, kisebb mennyiségben illeszthetőek az étrendbe.

Gabonatermékek közül szintén a magas rosttartalommal rendelkező termékek előnyben részesítése javasolt: teljes kiőrlésű búzalisztből, rozslisztből, durumlisztből készült kenyerek, tészták. Köretek közül a „fehér” rizs helyett – a teljesség igénye nélkül – bulgur, köles, basmati rizs, barna rizs vagy árpagyöngy választása előnyösebb. A D-Star termékpalettáján belül is számos lehetőség közül válogathatunk a magas rosttartalommal rendelkező lisztkeverékek, száraztészták között.

1. Mi a helyzet a szénhidrátot nem tartalmazó élelmiszerekkel?

A húsok, hal, tojás, felvágottak, sajtok és zsiradékok bár szénhidrátot nem, vagy csak minimális mennyiségben tartalmaznak, a súlyfelesleggel küzdő diétázóknak az étrend összeállításakor ezen élelmiszerek mennyiségére is figyelemmel kell lenniük a kalóriamegszorítás miatt. Mind a megfelelő adagmennyiségek betartása, mind az alacsony zsírtartalmú termékek választása hozzájárul a fogyókúra sikerességéhez, mely 2-es típusú diabétesz és IR esetén az életmódterápiában kulcsfontosságú szerepet tölt be.

Szerző: Kőnig Nóra, dietetikus